A következő címkéjű bejegyzések mutatása: földrengés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: földrengés. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 23., szerda

Christchurch- megint földrengés

Tegnap megint rengett a fold Christchurch-ben, ami sajnos most sokkal nagyobb pusztítást okozott, mint a szeptemberi. A részleteket annyira jól összefoglalta Pappito, hogy még egyszer nem írom le...



Mi jól vagyunk, Christchurch messze van, idáig nem ér el a rengés. Szegény christchurch-iek nincsenek olyan jól, sokan meghaltak (a hivatalos jelentés eddig 55-ről számol be) és még többen megsérültek. Kb. 300 ember hiányzik, bár lassanként, kerülnek elő elveszettnek hitt lakosok. A város lakhatatlan lett. A vízhálózat olyan mertekben károsodott, hogy az elkövetkező néhány napban nem lesz elég ivóvíz, habár a város nyugati felében még működőképes a vízhálózat, a keleti felében egyáltalán nem. A nap folyamán az általános iskolákba vittek vizet lajtos kocsikkal és ma este sikerült nagy mennyiségű üveges vizet szétosztani a lakosok között, de fürdeni, WC-t öblíteni nem lehet: az “If it’s yellow let it mellow, if it’s brown, flush it down.”szlogen lépett életbe.

A szennyvíztisztító sem működik, így a szennyvíz tisztítatlanul ömlik szét, minden felszíni víz fertőzött lehet és valószínűleg az is. Ha hozzávesszük, hogy ezekkel a szennyezett felszíni vizekkel érintkeznek azok, akiknek nyílt sérülései vannak, akkor nem nehéz megjósolni, hogy még ez is komoly problémákat fog okozni.

Az utak jelentősen károsodtak és egy részük víz alatt van. A kulcsfontosságú hidak átvizsgálását tegnap éjszaka befejezték, néhányuk működőképes, de jó pár komolyan megsérült. Még mindig keresik a romok alatt az áldozatokat, szerencsére sikerül sérült, de még élő embereket is menteni, Ausztráliából hamarosan érkezik még néhány mentőcsapat, de más országokból is várnak segítséget.

Nálunk az Oktatási Minisztériumban is szerveződik a krízis-intervenciós csoport, hogy segítsünk az iskolákban. Én is feliratkoztam a listára, ha úgy adódna, hogy odareppenek, akkor mindenképpen beszámolok az élményekről. De erre kis esély van, én csak tartalékos vagyok.

Ha valaki szeretne nyomon követni az eseményeket, akkor ajánlom a következő linket: http://canterburyearthquake.org.nz/ folyamatosan frissítik.

Amiért ezt a posztot írtam egyrészt az, hogy megnyugtassak mindenkit, aki aggódott, hogy mi jól vagyunk, a földrengés messze van meg minden, másrészt pedig, hogy közvetítsem a felhívást, miszerint nagyon kellene az Aucklandben élők segítsége: az itt ragadt christchurch-iek és turisták elszállásolásában. Itt lehet a részletekről érdeklődni: http://www.aucklandairport.co.nz/Corporate/NewsAndMedia/AllMediaReleases/Earthquake-accommodation-support-in-Auckland.aspx

Ha valaki nem tudná megnyitni, akkor itt a telefonszám, amit lehet hívni: 0800 AUCKLAND (0800 2825 5263)

És ide lehet küldeni az adományokat (ez egy BNZ bank számla): 02-0800-084958-000

2010. szeptember 27., hétfő

Új-Zéland egy kicsit másképp rovat- A Tűzgyűrű avagy Volcano day!!!

Előzetesként annyit, hogy ezt már egyszer megírtam. Aztán valami rossz gombot nyomtam meg és az egész elszállt. Igen, teljesen. Ezen jól felbosszantottam magam és jól nem írtam meg újra. Most megnyugodtam. Megírom újra. Ha megint elszáll, akkor többet már nem írom meg.


Új-Zéland egy jó nagy törésvonalon fekszik. Sőt, egészen pontosan része annak, amit Tűzgyűrűnek nevezünk. Ez az a vonal, ahol a Csendes-óceáni és az Ausztrál tektonikus lemez találkozik.Van egy másik neve is, nekem nagyon tetszik: Cirkumpacifikus öv. Szóval a Tűzgyűrű a Csendes óceán partjai mentén végigfutó kb. negyvenezer kilométer hosszúságú sáv, amit mélytengeri árkok és egy csomó vulkán alkot és ahol kiemelten sok földrengés jellemző. Itt helyezkedik el a föld összes vulkánjának 75%-a és a föld összes földrengésének 90%-a ennek a környezetében történik. És ez az egész éppen Új-Zélandnál kezdődik.


Így nem is olyan meglepő, hogy Új-Zélandon elég gyakran fordulnak elő földrengések, de a jó hír, hogy a legnagyobb részük csak mérsékelt erősségű. A Richter skála szerinti 6-os erősségű földrengés csak évente egyszer, 7-es csak tízévente és 8-as vagy annál erősebb csak százévente fordul elő. Szóval: no para.

És akkor néhány adat.


Földrengések

Új-Zélandon 1840 óta bekövetkezett földrengések (az erősség a Richter skála szerint osztályozva)

mikor hol erősség halálos áldozatok
1843. Július 8. Wanganui 7.5 2
1848. Október 16. Marlborough 7.1 3
1855. Január 23. Wairarapa 8.2 5
1863. Február 23. Hawke's Bay 7.5 nincs feljegyzés
1868. Október 19. Cape Farewell 7.5 nincs feljegyzés
1888. Szeptember 1. North Canterbury 7.1 0
1893. Február 12. Nelson 6.9 nincs feljegyzés
1855. Január 23. Wairarapa 8.2 5
1901. Március 16. Cheviot 7.0 1
1914. Október 7. East Cape 7.0-7.5 1
1929. Március 9. Arthu's Pass 7.1 nincs feljegyzés
1929. Június 16. Murchison 7.8 17
1931. Február 3. Hawke's Bay 7.9 256
1931. Február 13. Hawke's Bay 7.3 0
1934. Március 5. Pahiatua 7.6 1
1942. Június 24. Wairarapa 7.2 0
1942. Augusztus 2. Wairarapa 7.0 1
1946. Június 26. Lake Coleridge 6.2 0
1968. Május 24. Inangahua 7.0 3
1987. Március 2. Edgecumbe 6.3 0
1990. Május 13. Weber 6.4 0
1994. Június 18. Arthur's Pass 6.7 0
1995. Február 6. East Cape 7.0 0
2003. Augusztus 22. Fiordland 7.1 0
2004. November 22. Puysegur Trench 7.2 0
2007. December 20. Gisborne 6.8 1
2009. Július 15. Fiordland 7.8 0
2010. Szeptember 4. Christchurch 7.1 0

Néhány emlékezetesebb:

Az 1855-ös Wairarapa-i földrengés

  • A Turakirae Head (Rimutaka déli csücske) több, mint 6 méterrel megemelkedett
  • A föld horizontálisan 12 métert mozdult el
  • A rengés tsunami-t is okozott: a Cook-szorosban és a Wellington öbölben


Az 1931-es Hawke's Bay-i földrengés (ezt Napier-i földrengésként is emlegetik)

  • Napier-ben és Hasting-ben szinte az összes épület összedőlt
  • Napier-t teljes egészében leradírozta a térképről, a jó hír, hogy azóta persze teljesen újraépítették
  • összesen 256-an haltak meg, 400-an kerültek kórházba és több ezren sebesültek meg
  • a Napier körüli tengerpart több, mint két méterrel megemelkedett
  • az óceán 40 km²-nyi területe teljesen kiszáradt, később ide került a repülőtér :)
  • ha még ez nem lett volna elég: pár percen belül tűz ütött ki a helyi gyógyszertárban
  • amikor a tűzoltók, már majdnem kontrollálni tudták a tüzet a szálloda is kigyulladt
  • na ekkor hirtelen felerősödött a szél és gyorsan szétvitte az egész tüzet
  • ha nem jár arra a haditengerészet Veronica nevű hajója, akkor a baj még nagyobb lett volna...


Vulkánok

Új-Zéland vulkáni tevékenységének nagy része az elmúlt 1.6 millió évben a Taupo vulkanikus övezetében zajlott, ami a White szigetektől Ruapehuig terjed. Reméljük ez így is marad. Ez az övezet világviszonylatban is igencsak aktívnak számít. Beletartozik három gyakran igen aktív tölcsér vulkán: a Ruapehu, a Tongariro/Ngauruhoe és a White sziget, és a világ legproduktívabb kalderái (ld. később) közül kettő: az Okataina és a Taupo.

 Új-Zélandra három vulkántípus jellemző:

 1. A tölcsér  vulkánok, mint például az Egmont vagy Taranaki hegy, amire a kicsi/közepes kitörések sorozata jellemző ugyanazon a helyen. Ezek aztán évezredek alatt egész magas hegyet tudnak növeszteni. Na ide nem érdemes építkezni, nem is láttam egyetlen házat sem a Taranakin.


2. A kaldera vulkánok, ilyen a Taupo tó és Okataina, ezek ritkán törnek ki, de akkor nagyon. A kaldera vulkánok szuper, 10-25 kilométeres, krátereket alakítanak ki és több köbkilométernyi hamut és sarat lövellnek ki. A kaldera az maga a horpadás, ami úgy jön létre, hogy a vulkán először kirobban, aztán magába roskad. Ide nyugodtan lehet építkezni, csak érdemes kiszámolni a következő kitörés dátumát.

 3. A vulkanikus mező, ide tartozik Auckland is, amire az jellemző, hogy minden kitörés egy egyedülálló kis vulkánt hoz létre, mint például a Mt. Eden. A következő kitörés valahol máshol hoz létre egy kis vulkánocskát. Szóval ide is nyugodtan lehet építkezni, ha új kitörés van, az úgyis valahol máshol lesz.


Vulkánkitörések Új-Zéland területén időszámitásunk óta (persze van amiről még az okosok sem tudják, hogy hogy került oda, na azokat nem sorolom fel):

180
Maroa
181
Taupo tó
1180
Reporoa Caldera
1180
Waiotapu
1350
Aucklandi vulkanikus mező
1360
Healy Volcano
1755
Mount Taranaki/Mount Egmont
1886
Mount Tarawera
1926
Mount Tongariro
1973
Okataina
1977
Mount Ngauruhoe
1986
Rumble III.
2001
White Island
2006
Raoul Island
2007
Mount Ruapehu
2008
Monowai Seamount


Vulkánkitörés miatti halálesetek az elmúlt 150 évben:

mikor hol típus halálos áldozatok
1846 Waihi (Taupo tó) sárkitörés kb. 60
1886 Tarawera Rift vulkánkitörés 108-153
1903 Waimangu (Tarawera) forró gőz feltörés 4
1910 Waihi (Taupo tó) sárkitörés 1
1914 White Island iszapáradat 11
1917 Waimangu (Tarawera) forró gőz feltörés 2
1953 Tangiwai (Ruapehu) iszapáradat (lahar) 151


A föld egyik legnagyobb vulkánkitörése, úgy 26.500 évvel ezelőtt Taupo-nál volt: több, mint 800 köbkilométer hamut és egyéb cuccot lökött ki és Új-Zéland teljes területét beborította legalább 1 cm-nyi hamuval. A kaldera most egy 606 négyzetkilométeres tó.


 Az elmúlt 5000  évben az egész föld legerősebb vulkánkitörése szintén Taupo-nál volt, kb. időszámítás előtt 230-ban.
 
A Rotorua melletti Frying Pan Lake a világ legnagyobb meleg vizű forrása. A felszíni területe 38 ezer négyzetméter és a legmélyebb ponton a vízhőmérséklet eléri a 200 Celsius fokot. A Rotorua környéki meleg források, gejzírek és sár-tavak is ehhez a területhez tartoznak.



Ruapehu, Ngauruhoe és a White sziget a világ leggyakrabban aktív vulkánjai közé tartoznak. Ruapehu 1995 szeptembere óta aktív és a White sziget is folyamatos aktivitást mutat.


 Auckland 48 vulkán körül és tetején épült fel, ezek az elmúlt 140.000 évben keletkeztek. A legfiatalabb vulkán, ami csak 600 éves, a Rangitoto.

2010. szeptember 9., csütörtök

Christchurch földrengés térképe

A christchurch-i földrengésről már elég részletesen beszámolt Pappito (http://www.pappito.com/blogpost/foldrenges-christchurchben-earthquake/ és http://www.pappito.com/blogpost/chriscthurchben-folyamatos-utorengesek-earthquake-aftershocks/  ), úgyhogy én nem állok neki ugyanazokat a tényeket részletezni, akit érdekel az úgyis odakattint és elolvassa.



Viszont, a következő linkre http://www.christchurchquakemap.co.nz/  kattintva lehet látni, hogy a nagy földrengés és az utórengései valójában hogyan zajlottak és mekkora területen. Ezt a Canterbury egyetem tudósai kreálták azzal a céllal, hogy segítsenek a földrengés területén kívül élőknek megérteni, mit is élnek át azok akik ott vannak. A kör nagysága a rengés kiterjedési területét, vagyis a rengés erősségét mutatja és a színek a mélységet jelzik. A térkép mellett pedig a rengések pontos időpontjai vannak feltüntetve.