Zenekarok...
... iskolák...
...klubok...
....veterán autók...
...vallási csoportok...
....és az elmaradhatatlan Mikulás.
Ezek mind felvonultak vasárnap délután
És persze még sokan mások....
Ott volt természetesen a kerületi polgármester is...
és mindenki aki élvezi az ilyen társas eseményeket.
Ott voltunk mi is...
....de idén nem a bámészkodó tömegben...
hanem a parádé részeként, a fiam óvodájával.
A helyiekre jellemző, hogy tényleg nagyon lelkesen készülnek az eseményre, nagyon nagy megtiszteltetés, ha valaki a felvonulásban szerepel (a lányom osztálytársa azt mondta, hogy a parádéban szerepelni: "cool"), de nézőként is szívesen eljönnek, akik csak tehetik. Az egyik apuka azt mesélte, hogy azért jó ez a parádé, mert ilyenkor rég nem látott ismerősükkel lehet találkozni és sokan ezért is jönnek el.
És persze jó alkalom ez a nemcsak a gyerekeknek hanem a felnőtteknek is arra, hogy egy kicsit játsszanak, bolondozzanak, jelmezbe öltözzenek...
...vagy a kutyájukat felöltöztessék. 
A mulatság délelőtt indult a "water show"-val, majd egy órakor indult el maga a felvonulás.
A "fellépők" már dél körül gyülekeztek...
...és lázasan díszítették a kocsikat...
...festették az arcukat és igazgatták a jelmezeiket...
...vagy lelkesen próbáltak.
Mi is nekiláttunk a Titoki Montessori Preschool kocsijának dekorálásához, ami szerintem egészen jól sikerült.
A kocsit egy autóhoz csatolt utánfutó alkotta, amire keretet tettek és így leginkább egy szekérre hasonlított. Na, ide gyömöszöltük bele a sok gyereket. Közben a szülőkkel megbeszéltük, hogy akár egy vetélkedő kérdése is lehetne, hogy hány gyereket lehet beleszuszakolni egy ekkora kocsiba.
De befértek és nagyon vidámak voltak...
...vagy nagyon komoly kritikával szemlélték, hogy hol kellene még javítani a dekoráción.
Majd amikor már alig bírtunk ennyi összezsúfolt gyerekkel, elindult a felvonulás. A menetet a kellőképpen karácsonyi hangulatot árasztó rendőrautó nyitotta...
....a Mikulás-sapkás rendőrökkel...
...majd sorra következtek az elmaradhatatlan hajók, pl. a New Zealand Community Trust mentőhajója...
... a már említett veterán autók...
(ezt a képet most főleg Marcika kedvvért tettem ide :)
... és voltak kalózok...
...ÉS MI IS!!!!!
A felvonuló gyerekek (na jó a felnőttek is, de azért főleg a gyerekek) lelkesen integettek, cukorkákat, édességeket dobáltak a tömegnek..
...és az egyik legnépszerűbb ez a csapat volt, akik a tömeget vízipisztolyból locsolták, ami a közel 30 fokos melegben igen jól esett.
A menetet természetesen a várva várt Santa Claus zárta.
A tömegben rejtőző apukák, nagyszülők, rokonok, barátok is lelkesen visszaintegettek, de azok is, akik semmilyen rokonsági fokban nem álltak a felvonulókkal. Csak úgy, jókedvükben.
Azért, hogy utána se szaladjanak haza a tömegek, volt még egy igen látványos légiparádé is, amit a parti fövenyen állva, üldögélve, fekve, vagy ki hogy szereti, lehetett megtekinteni.
És mindehhez tartozott az elmaradhatatlan vattacukros bácsi, a hot-dog és mindenféle árusok tömkelege, a felfújható óriáscsúszda...
...és a nagyobb igényűeknek helikopteres repkedésre is volt lehetőség. (Ez persze már a fizetős mulatságok közé tartozott. És volt valami életkori határ is)
Mi is letelepedtünk a többiekhez, hogy megnézzük a légi parádét, de miután Bogi már igencsak éhes és nyűgös volt, úgy fél négy körül összecuccoltunk, hosszas unszolás után vattacukrot vásároltunk és hazamentünk.
Újabb köszönet a Szomszédasszonynak a fotókért :)
1 megjegyzés:
... a felvonulók kérték ... HoHoHoHooo!!! Szomszédasszony
Megjegyzés küldése