Még éppen javában haldokoltam a fájós hátammal/kezemmel, amikor a következő hétfőn Zalán azzal kelt reggel, hogy nem érzi jól magát. Éjszaka tényleg sokat köhögött, szipogott, gondoltuk nem aludt jól. Na ez igaz is volt, de nem úsztuk meg ennyivel.
Az már eldőlt, hogy oviba nem mehet, de reggeli után már arra panaszkodott, hogy nem kap levegőt. Mivel már túl voltuk a csecsemőkori Kruppos fulladáson és egy enyhe asztmás rohamon gyorsan előkaptam az asztma sprét és fújtunk párat a torkára. De már ez is kevés volt, fél óra múlva már kérte, hogy menjünk gyorsan orvoshoz, mert úgy érzi megfullad. Hát mentünk. Úgy pizsamában. Na jó, én felvettem gyorsan valami utcai göncöt. A rendelő szerencsére közel van, 10 percen belül már ott voltunk.
Amikor a recepciósnak mondtam, hogy mi a baj, azonnal szólt az orvosnak és soron kívül már bent is voltunk.Gyorsan rátették a szteroidos párát lövellő gépre és láthatóan percről percre jobban is lett. Amikor elfogyott a lehelgető-gép töltete bementünk a dokihoz, aki végigkérdezgette, hogy mi pontosan hogyan és mikor. Belenézett a torkába, fülébe, lázat márt, szóval minden olyat, amit az orvosok szoktak csinálni. Zalán akkor már vidámabban üldögélt az ölemben, majd éppen azt ecseteltem, hogy akkor pontosan hogyan is nem tudott aludni, amikor szólt, hogy nagyon rosszul van és azzal a lendülettel beborította a rendelőt és engem is a reggelijével. Az asszisztensnő gyorsan feltakarított utánunk.
Már csak a gyógyszer felírás volt hátra: kaptunk némi antibiotikumot, asztma sprét és egy kis paracetamolt. Itt állandóan mindenre paracetamolt adnak. Valamiért szeretik. Én nem, de mindegy. Megbeszéltük, hogy másnap reggel még visszahozom egy ellenőrzésre. Aztán mentem fizetni. Vagyis csak fizettem volna, de nem kellett: 6 éves kor alatt full ingyen van, mindenféle orvosi ellátás. Na jó, akkor irány a patika. Ott is gyorsan megkutyulták a kanalas gyógyszert és amikor fizetni akartam, mondták, hogy a gyerekre még a gyógyszertári díjat sem kell fizetni. Na ezt nevezem én ingyenes orvosi ellátásnak :)
A történet persze szerencsésen végződött: Zalán csütörtökön már mehetett oviba és a hét végén már vidáman úszott az úszás óráján. Most szerencsére az egész család igen jó egészségnek örvend (na jó, nekem még fáj a hátam, de már nem annyira), és remélem, így is marad. Akármennyire király az Eü ellátás Új-Zélandon, azért a legjobb, ha pont nem kell orvoshoz menni.
Digitális nomád
2 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése