Új-Zéland: egy kicsit másképp rovat- Egy kis földrajz

Ennek a rovatnak az ötlete akkor született meg, amikor épp a legutóbbi 30 órás repülőúton üldögéltem valahol a Csendes Óceán felett. Érdekes tények, számadatok. Szerintem.

Új-Zéland két nagy szigetből áll: ezek az Északi és a Déli sziget (na eddig gondolom senkit sem leptem meg, nade most!). A maorik az Északi szigetet Te Ika a Maui, a Déli szigetet Te Wai Pounamu névvel illették még jóval azelőtt, hogy az angolszászok betették ide a lábukat. De itt még nincs vége Új-Zélandnak, van ám egy csomó kisebb-nagyobb sziget is, ezek mind ide sorolandók. Ismertebbek ezek közül a Stewart sziget (Rakiura), a Catham szigetek (Rekohu/Wharekauri) és a Pitt szigetek (Rangiauria), ezek mindegyikén laknak. (A zárójeles nevek értelemszerűen a maori elnevezések). A kisebb szigeteknek se szeri se száma, de ezeknek egy jó része lakatlan: vagy azért mert túl kicsi, vagy azért mert nem a legjobb hely és pont senki sem akar odaköltözni. A Cook szigetek, Nyugat-Szamoa és Niue is Új-Zélandhoz tartozott valamikor, de időközben függetlenek lettek, ámbár ma is sok szál fűzi őket a hosszú fehér felhő földjéhez.

• Új-Zéland körülbelül 27.1 millió hektár vagy 270.000 négyzetkilométer területtel rendelkezik.

 A nagyobb szigetek mérete (négyzetkilométerben)

Északi sziget          113.729
Déli sziget              150.437
Stewart sziget            1.680
Part menti szigetek     1.065

Catham szigetek           963
Campbell sziget            113
  

 Összes földterület (a parttól 20 km-es körzeten belüli szigeteket is beleszámítva):     268.021

A tíz legnagyobb part menti sziget (négyzetkilométerben)



Great Barrier sziget                                   278
Resolution sziget                                       208
Rangitoto ke te tonga (D'Urville sziget)      167
Whaieke sziget                                           93
Secretary sziget                                          80
Arapawa sziget                                           76
Matakana sziget                                          60
Little Barrier (Hauturu) sziget                      31
Inch Clutha                                                 28
Rangitoto sziget                                           23

• A területének jelentős részét hegységek foglalják el: 18.5 millió hektár a hegyes terület, ami a teljes terület több mint kétharmada.
• Az ország három ötöde legalább 300 méterrel a tengerszint felett fekszik, egyötöde 900 méterrel a tengerszint felett.

 Az Északi Alpokban több, mint 223 már elnevezett csúcs van, ami 2300 méter felett van.

A tíz legmagasabb hegy (mindegyik a Déli szigeten van)

Aoraki/Cook                                        3.754 m
Tasman                                                3.497 m
Dampier                                               3.440 m
Silberhorn                                             3.300 m
Hicks (St. David's Dome)                     3.198 m
Lendenfeldt                                          3.194 m
Torres                                                  3.163 m
Teichelmann                                         3.160 m
Sefton                                                  3.157 m
Malte Brun                                           3.155 m

A Cook (Aoraki) hegycsúcs 1991 December 14.-én 10 méterrel kisebb lett, mert egy nagy szikla leesett a tetejéről.

Az Északi sziget legnagyobb hegyei

Ruapehu                                              2.797 m
Taranaki/Egmont                                 2.518 m
Ngauruhoe                                          2.287 m
Tongariro                                            1.967 m

Ahol ennyi hegy van és ráadásul jó magasak, ott gleccser is akad. Új-Zéland területén 3.144 egy hektárnál nagyobb területű gleccser van, a gleccserek teljes területe: 1158 négyzetkilométer. A jég becsült mennyisége: 53.3 köbkilométer.

Az öt legnagyobb gleccser (hektárban):

Tasman                           9.834
Murchison                       3.658
Fox                                 3.469
Franz Josef                      3.260
Volta, Therma                 2.638

Ez az öt gleccser Új-Zéland jegének majdnem 50%-át magában foglalja. A gleccserek naponta 2.5 centiméter és 30 méter között csúsznak lejjebb. A Franz Josef gleccser átlagosan naponta 1 méterrel mozdul el.

A gleccserek tömege a téli hó-mennyiségtől függően változik. A klímaváltozás a gleccserekre is hat, de a folyamat igen lassú: van ahol években, de van ahol évtizedekben lehet számolni.

A hegyek mellett Új-Zéland tavakból és folyókból is igen jól áll. Vulkanikus eredetű tavak csak az északi szigeten találhatók, a Déli sziget tavait nagyrészt a gleccserek alakították ki. A Déli szigeten van 30 mesterséges tó is.

A tíz legnagyobb tó területe (négyzetkilométerben) és mélysége (méterben)

Taupo                                606 km2                        163 m
Te Anau                             344 km2                        417 m
Wakatipu                           293 km2                        380 m
Wanaka                             193 km2                        311 m
Ellesmere                           181 km2                             2 m
Pukaki                               169 km2                           70 m
Manapouri                         142 km2                         444 m
Hawea                               141 km2                         384 m
Tekapo                                88 km2                         120 m
Rotorua                          kb. 80 km2                          45 m
Wairarapa                      kb. 80 km2                            3 m

A tíz leghosszabb folyó (km)

Waikato                              425
Clutha                                 322
Whanganui                          290
Taieri                                  288
Rangitikei                            241
Mataura                              240
Waiau                                 217
Clarence                             209
Waitaki                               209
Oreti                                   203

És végül néhány szó a barlangokról, mert abból is van ám elég sok errefelé. Új-Zélandon három nagy barlangtípus található:

1. a sziklákban a hullámok hatására formálódó
2. lávafolyamokban kialakuló, a megszilárduló külső réteg alkotja, miután az olvadt közép kiszárad
3. a mészkőben víz hatására kialakuló (ez a leggyakoribb típus Új-Zélandon): a mészkő nagyon törékeny és mozgás hatására könnyen reped. Az esővíz a talajon át beszűrődik, behatol a repedésekbe és feloldja a mészkövet.

A legjelentősebb mészkőbarlangok a Te Kuiti nevet viselik és dél Hamilton területén helyezkednek el, a legismertebb a Waitomo-i barlang-csoport. A barlangokban lények is élnek, mint például a világító lárvák és a denevérek.De a barlangokban számos madárcsontot is találtak, például számos Moa faj csontjait, ezeket főleg az északi szigeti barlangokban lelték.

És végül néhány geológiai szélsőség

• Új-Zéland legmagasabb pontja az Aoraki vagy Mt. Cook hegycsúcs, ami 3.754 méterrel van a tengerszint felett
• Új-Zéland legalacsonyabb pontja a Hauroko tó alja, ami 306 méterrel van a tengerszint alatt
• A legnagyobb tó a Taupo tó, 606 négyzetkilométeres területével.
• A legmélyebb a Hauroko tó, 462 méteres mélységgel.
• A legnagyobb hozamú folyó a Clutha: 650 másodpercenkénti köbméteres vízhozammal.
• A legnagyobb gleccser a Tasman gleccser: 28.5 kilométeres hosszúséggal.
• A legmélyebb barlang a Nettlebed (a Mt. Atrhurban): 889 méteres mélységgel.
• A tengertől legtávolabb eső város Cromwell: 120 kilométerre van a legközelebbi tengerpartja.
• A sziget legszélesebb pontja: 450 km .
• Új-Zéland hossza megközelítőleg: 1.600 km.

(Megjegyezném, hogy a számok, amikor még írtam a posztot olyan szép rendezett oszlopokban voltak, de amikor publikálom, akkor az egész szerkesztés odavan. Viszont nincs türelmem tovább szerkesztgetni. Ez van...)