Az elmúlt egy hónapban sajnos hanyagolnom kellett az új posztok írását, mivel éppen a világ másik felén voltam és nem is nagyon volt rá időm. És hogy hogyan telt a január Magyarországon? Volt töltött káposzta, húsleves, juhtúrós sztrapacska, újévi kocsonya, túrórudi, mazsolás krémtúró, Szamos marcipán, nosztalgia krémes, rákóczi túrós és minden mi szem-szájnak ingere. Amikor épp nem a magyar konyha remekeit ízlelgettem, akkor fagykolódtam. Sokat. Tényleg hideg volt.
És Los Angelesen keresztül jöttem vissza, amit csak a legbátrabbaknak és a legelszántabbaknak ajánlok. Vagy annak, aki nagyon akciós jegyet szeretne. Azért akciósak a jegyek, mert az amerikaiak tényleg mániásan rettegnek az arab terroristákról. Annyi security check-en mentem keresztül, hogy a végén már nem is számoltam. És mindenütt le kell venni a cipőt :) Nekem ez tetszett a legjobban: a sok mezítlábas utas. Mintha csak kiwiföldön lennék... És rengeteg plakát, amik arab terroristákat ábrázolnak és mindenféle nagyon komoly utasítás, hogy ha gyanúsat észlelsz, mondjuk a szomszédod előkap egy körömreszelőt, akkor azonnal rohanj a személyzethez!!! És persze besípolt a zsebemben felejtett 5 forintos, amire egy egész brigád szaladt össze. Gondolom pont úgy néztem ki, mint egy terrorista.Mint egy mezítlábas, arab terrorista. Cserébe nekik adtam az 5 forintosom.
Na mindegy, ezen is túlestem és habár mindenféle késések miatt úgy nézett ki, hogy itt-ott kell majd éjszakáznom, végül minden járatot sikeresen elértem és végül hazakeveredtem. Itt viszont jó meleg van. És napsütés. És óceán. És persze a családom!!!
Digitális nomád
1 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése