2010. március 26., péntek

Waiwera

Mivel valamivel mégiscsak el kellett ütni a két születésnap közötti időt és különben is megígértem a gyerekeknek egy szép meleg napos februári hétvégén útra keltünk, hogy egy napot Waiwerán töltsünk. Strandolás, csúszda és forró vizes medencék....




A Waiwera termálfürdő Auckland-től úgy félórányira van, észak felé, a Hibiscus Coast-on. Már az oda vezető út is gyönyörű, nem véletlenül a Hibiscus Coast a leginkább üdülő jellegű part a környéken. Maga a fürdő is az egyik leglátogatottabb Auckland környékén: több, mint háromszázezer látogatója van évente. A termálfürdő a vizet a Waiwera völgyet körülvevő hegyekből kapja.







 Magunkhoz képest egészen korán reggel sikerült odaérnünk. Már nem az első látogatásunk volt: mióta itt vagyunk minden évben elmentünk: a gyerekek imádják a csúszdák és a gyerekmedencék miatt, én pedig a forró vizet élvezem. A személyzet mellett a belépőjegy ára is igen barátságos: 30 dollárárt mérik a családi jegyet.




 



 A fürdő nem túl nagy, de annál szebb és tisztább. Annak ellenére, hogy sokan látogatják nem zsúfolt, rengeteg züld terület, asztalka, pad van, kényelmesen elfér egészen sok ember.










És mint ez Új-Zélandon szokásos, tele van gyönyörű növényekkel, hatalmas fákkal.








Az első utunk a Mozis medencéhez vezetett, na nem mintha bárki is filmet akart volna nézni, hanem mert egyrészt ott van egy nagy fedett rész, asztalokkal, padokkal, ahol ott lehet hagyni a cuccokat és főleg mert a van egy kis bokáig érő medence, ahol a sziklából folyik ki a meleg víz (na nem természetes forrás, de valami olyasmire megcsinálva) és az szerintük már olyan, mit egy vízesés.






Innentől már nem volt megállás, amikor ezt kipróbálták, akkor azonnal a mellette levő nagy medencébe vetették bele magukat, aztán gyorsan ki a kinti medencékhez. Volt labdázás, úszógumiba ugrálás és persze mind a ketten bemutatták az úszás órán elsajátított tudományukat.










Amúgy mind a ketten tényleg ügyesek, Bogi a gyorsúszást nagyon profin csinálja és már Zalán is vidáman lubickol a víz alatt és nem pánikol, ha egy kicsit lemerül, mert mondjuk pont nem találta el az ugrásnál az úszógumit.













Ami számomra nagyon megnyugtató volt, hogy a medencék vízminőségét félóránként mérték és amint elérte a kritikus szintet, a medencét azonnal lezárták és egy fura szerkezettel kiporszívózták.












 Amikor meguntuk az úszkálást, tartottunk egy rövid ebédszünetet...









 


...majd a csúszdák felé vettük az irányt. A gyerekek először a mini, gyermekcsúszdát szemelték ki, de erre hamar ráuntak. Zalán nem lelkesedett nagyon a nagyobb csúszdákért, de Bogi annál jobban. Még én is nagyon élveztem a csúszdázást (mondjuk a sorban állást kevésbé).



A csúszdázás után a gyerekek visszamentek a "moziba", én viszont a forró vizes medencéket vettem célba. Ezeket a medencéket csak a felnőttek használhatják, itt lehet nyugodtan ázni a forró vízben, anélkül, hogy bárki labdákat hajigálna a fejedre vagy melletted csapkodná a vizet.






 


A forró viz nem tréfa: az egyik medence 40 fokos vízzel van tele és van egy kicsi, ami 48 fokos. Ezt már csak a legelszántabbak bírják ki, én is csak pár percig tudtam élvezni, utána már nagyon forrónak tűnt.






 





Az utolsó programpont a gyerekmedence lett:















itt főleg a békás csúszda aratott nagy sikert...


















Olyan hat óra felé végre már a gyerekek is elfáradtak....
 

Nincsenek megjegyzések: