2010. szeptember 27., hétfő

Új-Zéland egy kicsit másképp rovat- A Tűzgyűrű avagy Volcano day!!!

Előzetesként annyit, hogy ezt már egyszer megírtam. Aztán valami rossz gombot nyomtam meg és az egész elszállt. Igen, teljesen. Ezen jól felbosszantottam magam és jól nem írtam meg újra. Most megnyugodtam. Megírom újra. Ha megint elszáll, akkor többet már nem írom meg.


Új-Zéland egy jó nagy törésvonalon fekszik. Sőt, egészen pontosan része annak, amit Tűzgyűrűnek nevezünk. Ez az a vonal, ahol a Csendes-óceáni és az Ausztrál tektonikus lemez találkozik.Van egy másik neve is, nekem nagyon tetszik: Cirkumpacifikus öv. Szóval a Tűzgyűrű a Csendes óceán partjai mentén végigfutó kb. negyvenezer kilométer hosszúságú sáv, amit mélytengeri árkok és egy csomó vulkán alkot és ahol kiemelten sok földrengés jellemző. Itt helyezkedik el a föld összes vulkánjának 75%-a és a föld összes földrengésének 90%-a ennek a környezetében történik. És ez az egész éppen Új-Zélandnál kezdődik.


Így nem is olyan meglepő, hogy Új-Zélandon elég gyakran fordulnak elő földrengések, de a jó hír, hogy a legnagyobb részük csak mérsékelt erősségű. A Richter skála szerinti 6-os erősségű földrengés csak évente egyszer, 7-es csak tízévente és 8-as vagy annál erősebb csak százévente fordul elő. Szóval: no para.

És akkor néhány adat.


Földrengések

Új-Zélandon 1840 óta bekövetkezett földrengések (az erősség a Richter skála szerint osztályozva)

mikor hol erősség halálos áldozatok
1843. Július 8. Wanganui 7.5 2
1848. Október 16. Marlborough 7.1 3
1855. Január 23. Wairarapa 8.2 5
1863. Február 23. Hawke's Bay 7.5 nincs feljegyzés
1868. Október 19. Cape Farewell 7.5 nincs feljegyzés
1888. Szeptember 1. North Canterbury 7.1 0
1893. Február 12. Nelson 6.9 nincs feljegyzés
1855. Január 23. Wairarapa 8.2 5
1901. Március 16. Cheviot 7.0 1
1914. Október 7. East Cape 7.0-7.5 1
1929. Március 9. Arthu's Pass 7.1 nincs feljegyzés
1929. Június 16. Murchison 7.8 17
1931. Február 3. Hawke's Bay 7.9 256
1931. Február 13. Hawke's Bay 7.3 0
1934. Március 5. Pahiatua 7.6 1
1942. Június 24. Wairarapa 7.2 0
1942. Augusztus 2. Wairarapa 7.0 1
1946. Június 26. Lake Coleridge 6.2 0
1968. Május 24. Inangahua 7.0 3
1987. Március 2. Edgecumbe 6.3 0
1990. Május 13. Weber 6.4 0
1994. Június 18. Arthur's Pass 6.7 0
1995. Február 6. East Cape 7.0 0
2003. Augusztus 22. Fiordland 7.1 0
2004. November 22. Puysegur Trench 7.2 0
2007. December 20. Gisborne 6.8 1
2009. Július 15. Fiordland 7.8 0
2010. Szeptember 4. Christchurch 7.1 0

Néhány emlékezetesebb:

Az 1855-ös Wairarapa-i földrengés

  • A Turakirae Head (Rimutaka déli csücske) több, mint 6 méterrel megemelkedett
  • A föld horizontálisan 12 métert mozdult el
  • A rengés tsunami-t is okozott: a Cook-szorosban és a Wellington öbölben


Az 1931-es Hawke's Bay-i földrengés (ezt Napier-i földrengésként is emlegetik)

  • Napier-ben és Hasting-ben szinte az összes épület összedőlt
  • Napier-t teljes egészében leradírozta a térképről, a jó hír, hogy azóta persze teljesen újraépítették
  • összesen 256-an haltak meg, 400-an kerültek kórházba és több ezren sebesültek meg
  • a Napier körüli tengerpart több, mint két méterrel megemelkedett
  • az óceán 40 km²-nyi területe teljesen kiszáradt, később ide került a repülőtér :)
  • ha még ez nem lett volna elég: pár percen belül tűz ütött ki a helyi gyógyszertárban
  • amikor a tűzoltók, már majdnem kontrollálni tudták a tüzet a szálloda is kigyulladt
  • na ekkor hirtelen felerősödött a szél és gyorsan szétvitte az egész tüzet
  • ha nem jár arra a haditengerészet Veronica nevű hajója, akkor a baj még nagyobb lett volna...


Vulkánok

Új-Zéland vulkáni tevékenységének nagy része az elmúlt 1.6 millió évben a Taupo vulkanikus övezetében zajlott, ami a White szigetektől Ruapehuig terjed. Reméljük ez így is marad. Ez az övezet világviszonylatban is igencsak aktívnak számít. Beletartozik három gyakran igen aktív tölcsér vulkán: a Ruapehu, a Tongariro/Ngauruhoe és a White sziget, és a világ legproduktívabb kalderái (ld. később) közül kettő: az Okataina és a Taupo.

 Új-Zélandra három vulkántípus jellemző:

 1. A tölcsér  vulkánok, mint például az Egmont vagy Taranaki hegy, amire a kicsi/közepes kitörések sorozata jellemző ugyanazon a helyen. Ezek aztán évezredek alatt egész magas hegyet tudnak növeszteni. Na ide nem érdemes építkezni, nem is láttam egyetlen házat sem a Taranakin.


2. A kaldera vulkánok, ilyen a Taupo tó és Okataina, ezek ritkán törnek ki, de akkor nagyon. A kaldera vulkánok szuper, 10-25 kilométeres, krátereket alakítanak ki és több köbkilométernyi hamut és sarat lövellnek ki. A kaldera az maga a horpadás, ami úgy jön létre, hogy a vulkán először kirobban, aztán magába roskad. Ide nyugodtan lehet építkezni, csak érdemes kiszámolni a következő kitörés dátumát.

 3. A vulkanikus mező, ide tartozik Auckland is, amire az jellemző, hogy minden kitörés egy egyedülálló kis vulkánt hoz létre, mint például a Mt. Eden. A következő kitörés valahol máshol hoz létre egy kis vulkánocskát. Szóval ide is nyugodtan lehet építkezni, ha új kitörés van, az úgyis valahol máshol lesz.


Vulkánkitörések Új-Zéland területén időszámitásunk óta (persze van amiről még az okosok sem tudják, hogy hogy került oda, na azokat nem sorolom fel):

180
Maroa
181
Taupo tó
1180
Reporoa Caldera
1180
Waiotapu
1350
Aucklandi vulkanikus mező
1360
Healy Volcano
1755
Mount Taranaki/Mount Egmont
1886
Mount Tarawera
1926
Mount Tongariro
1973
Okataina
1977
Mount Ngauruhoe
1986
Rumble III.
2001
White Island
2006
Raoul Island
2007
Mount Ruapehu
2008
Monowai Seamount


Vulkánkitörés miatti halálesetek az elmúlt 150 évben:

mikor hol típus halálos áldozatok
1846 Waihi (Taupo tó) sárkitörés kb. 60
1886 Tarawera Rift vulkánkitörés 108-153
1903 Waimangu (Tarawera) forró gőz feltörés 4
1910 Waihi (Taupo tó) sárkitörés 1
1914 White Island iszapáradat 11
1917 Waimangu (Tarawera) forró gőz feltörés 2
1953 Tangiwai (Ruapehu) iszapáradat (lahar) 151


A föld egyik legnagyobb vulkánkitörése, úgy 26.500 évvel ezelőtt Taupo-nál volt: több, mint 800 köbkilométer hamut és egyéb cuccot lökött ki és Új-Zéland teljes területét beborította legalább 1 cm-nyi hamuval. A kaldera most egy 606 négyzetkilométeres tó.


 Az elmúlt 5000  évben az egész föld legerősebb vulkánkitörése szintén Taupo-nál volt, kb. időszámítás előtt 230-ban.
 
A Rotorua melletti Frying Pan Lake a világ legnagyobb meleg vizű forrása. A felszíni területe 38 ezer négyzetméter és a legmélyebb ponton a vízhőmérséklet eléri a 200 Celsius fokot. A Rotorua környéki meleg források, gejzírek és sár-tavak is ehhez a területhez tartoznak.



Ruapehu, Ngauruhoe és a White sziget a világ leggyakrabban aktív vulkánjai közé tartoznak. Ruapehu 1995 szeptembere óta aktív és a White sziget is folyamatos aktivitást mutat.


 Auckland 48 vulkán körül és tetején épült fel, ezek az elmúlt 140.000 évben keletkeztek. A legfiatalabb vulkán, ami csak 600 éves, a Rangitoto.

5 megjegyzés:

Pappito írta...

azt a pacifikus lemezt Csendes-óceáni kőzetlemeznek hívjuk, a Frying Pan Lake pedig 38000 négyzetméter, nem km2.

Reméljük egyelőre nem lesz több komoly földrengés!

Gandalf írta...

Úgy látszik a Zátonyon minden egyben van, hogy a Természet a világ egyik legszebb helyét alakítsa ki...

Private Psychologist írta...

Javítva :) Anno az anatómia vizsgám is majdnem azon ment el, hogy mikrométer helyett nanométert mondtam...

Én is bizakodó vagyok földrengés ügyben... ha nem lennék az, akkor szerintem nem laknánk itt..

Private Psychologist írta...

Gandalf, örülök, hogy a Természetet nagy betűvel írtad! Itt a helyed :)

Gandalf írta...

Iparkodunk is, hogy mi is ott lehessünk Veletek!!