2011. május 8., vasárnap

La Cigale

Múlt hét végén, egy kiwi ismerős javaslatára, megnéztük az aucklandi francia piacot: a La Cigale -t.


 Vasárnap reggel összelapátoltuk a kis családot és irány a Parnell. A kis piac tényleg európai hangulatú és finomabbnál finomabb csemegékkel van tele. Amikor ideköltöztünk, lassacskán átszoktunk a helyi ízvilágra, de azért néha jól esik ám egy kis különlegesség is.



 Az első árus, akibe belefutottunk rögtön a piac szélén, egy szerb hentes volt. Azonnal behúztuk a kontraféket és kóstolgatni kezdtük a kolbászokat és füstölt húsokat. Volt sokféle és tényleg finomak. Kellemes meglepetés volt, amikor a fiatal eladólányról kiderült, hogy Ő is magyar. Aztán a szerb szalámiról kiderült, hogy valójában igazi bácskai szalámi :) Kolbászokkal, szalámival és füstölt karajjal feltankolva, a sok kóstolótól jóllakva a sajtok felé vettük az irányt.









 

 
A sajtok franciának bizonyultak, ami végülis nem meglepő egy francia piacon. De egy kicsit arrébb volt olasz mozzarella is. A sajt szekcióban is végigkóstoltunk mindent és itt is bevásároltunk rendesen.













Következtek a gyümölcsök, isteni finom bioszőlőt leltünk, volt még humusz, alioli és minden elképzelhető mártogatható és kenhető izé. Ezekből is vételeztünk.

 







 Természetesen komoly kínálat volt olívából is...







És ha már van sajt és sonka, akkor egy kis francia pékáru is dukál hozzá.










Ennyi étvágygerjesztő után persze enni is kellett végre valamit,  a gyerekek legalábbis úgy érezték, hogy ha már itt vagyunk együnk francia palacsintát, aztán egy hagymás lepényt is, mert az édes után sós is kell. Én egy kávéra neveztem be...



A piac úgy néz ki, mint egy rendes piac: van a külső rész, ahol az árusok vannak, aztán bent az épületben van a francia és olasz borkínálat és az ottani fogyasztásra szánt ennivalók szekciója. És hátul az elmaradhatatlan szuvenír bolt, egy kis butikkal megtoldva, ahol "made in France" ruhákat lehet beszerezni elég borsos áron. Habár bizbaszkákat nem akartunk venni azért megnéztük ezt is.







Amikor hazaértünk, az előzetes terveket módosítva úgy határoztunk, hogy a tisztességes főtt ebéd helyett inkább megesszük a frissen beszerzett mindenfélét. Nem bántuk meg.

Nincsenek megjegyzések: